ÉLJEN EDUÁRD!
Éljen Eduárd, éljen az elpenészedő ország, a múltba forduló, jövőtlen jelentelenség!
Éljen Eduárd, éljenek a kivágott erdők, az ellopott tavak, a stadionokban fűtötten kövérlő fű, s a barom is éljen mind a kliensek, vazallusok, tányérnyalók és cinkosok grátisz baromhizlaldáiban!
Éljen Eduárd, a nofuturizmus fakó éllovasa, az önmaga farkába harapó görbe kronológia!
Éljen Eduárd, éljenek a kibővített börtönök, a kistafírozott magánközalapítványok, a milliárdos fociklubok, a Makovecz-focipályák!
Éljen Eduárd, éljenek a lerobbant kórházak, az agyonhajszolt ápolók, a kivándorló orvosok, a lejárt gyógyszerek, a viruló fertőzések, az amputált végtagok, az infarktus-várólisták, a savanyodott híglevesek, a folyosókon haldokló betegek!
Éljen Eduárd, éljenek a „lakóhelyükhöz közeli” börtönökbe zsuppolt hajléktalanok, a közterületen életvitelszerűen megfagyók, a városokból kitiltottak, a megvertek és megalázottak!
Éljen Eduárd, éljenek az elnyomorított óvodák, az elbutított iskolák, a PÖCS-re és portofólióra kényszerített, kiuzsorázott és megalázott tanárok és iskolai alkalmazottak, a buta nacionalista uszítássá alázott középszintű oktatás, a szétzúzott felsőoktatás, az ipar rabszolgaigényére szabott teljes közoktatás, éljenek az államteológia szolgálólányává alázott tudományok!
Éljen Eduárd, éljenek a szolgalelkű, állami pénzen hizlalt bárdok, az üdvözlő kantátákat kántáló pohos udvari költők és dús bolondok, kobzosok, tekerőlantosok és töröksíposok, éljen Őfelsége sajtója, kormánya és ellenzéke, éljenek az előretolt helyőrségek és a hátrahagyott taposóaknák, éljenek az aranyozott minthaélne-szobrok, a gigantikus kertitörpék, a kurzuslovag-regények, az üdvtanok, a lojális eretnekek az óperenciás tenderen innen és túl!
Éljen Eduárd, éljen a pengekerítés, éljen a pengekerítésbe vezetett áram, éljenek az áramot fejlesztő haveri erőművek, és éljenek a sötét lakásokban kikapcsolt villanyórák is, éljen a bezárkózás és éljenek a kilakoltatások, éljen a gumibot, a vipera, a plexipajzs, éljenek a páncélozott szállító harcjárművek, éljen a király és éljenek a király emberei is mind, az összes léhűtő, hóhányó, gázszerelő, lovaggá tett vérfirkász, a párttitkárok és vicék, és éljen Toldi György is végre!
Éljen Eduárd, és éljenek uralkodótársai, nagy barátai, a török szultán, Vlagyimir cár, az összes válogatott és választott gazember, éljen az illiterátus dejókrácia!
Éljen Eduárd, éljen a levajazott üzlet, éljen a rablókapitalista újfeudalizmus eredeti tőkefelhalmozása, éljen a kishatalmi gőg és az irredenta kultúrfölény, éljen az ájult önimádat és az acsargó gyűlölet, éljen az uszítás, éljen az örök háború!
Éljen Eduárd, éljen a Párt, él-jen Rá-ko-si, vivát Horthy, éljen a Palacsintás király, éljen soká Ferencjóska, éljen Tiszapista, Éliás-Tóbiás, egy tál dödölle, életünket és vérünket, Ugocsa mégis coronat, mert hát koronázott mindig!
ÉLJEN EDUÁRD
az emlékezetünkben, barna foltként a történelemkönyvekben, rettentő lábjegyzetekben, névmutatók szégyenlistáin, léptessen néha fakón lidérces álmainkban, éljen befejezett jelenként, éljen lezárt múltként, éljen sohanapi jövőként, ős patkányok ordas madárijesztőjeként, a magára tekert szögesdrótok szúrós magányában, kitaszítva, megvetve, hangoktól dübörgő koponyájába zárva, okafogyva, félredobva, de sosem feledve
háromszor is, csakazértis ÉLJEN!
