Amikor az olvasók számon kérik rajtunk, mondanánk meg, "mégis, mi lenne jobb", az általunk kritizált, elvetett politikai felfogásnak, viselkedésnek mi az alternatívája, és mi válaszolni próbálunk erre, felvázoljuk, milyen az a társadalom, ami nem ilyen, mi a valódi társadalmi cselekvés a mi megközelítésünkben, a kérdezők szinte mindig elégedetlenek a válasszal. Rövidesen kiderül, a "hogyan és mit" alatt ők nem ezt értették, hanem olyasmit, hogy melyik politikai párt, milyen arányban, kivel szövetségben, milyen már felvetett aktuális kérdésekkel mit is kezdjen pont most? Mivel szerintük ebből lesz változás. A többi filozófia.
Pedig nem ebből lesz. Ebből csak az lesz, ami van: körbenforgás, pótcselekvés és tehetetlen düh. Nem is lehet más, mert ennek a játéknak egészen egyszerűen nincs tartalma. 
A politika kiürült, és ez nemcsak szólam. A társadalmi cselekvéssel kacérkodó aktorokat a formák lendülete viszi. Én ezt a kerítés-ügy kapcsán értettem meg, ezért is lovagolok rajta ennyit, nem csak azért, mert érzelmileg mélyen érint. Akkor, amikor az ellenzéki pártok képviselői halálosan komolyan magyarázták a híveiknek, hogy a határkerítés kérdésében nem foglalhatnak el más álláspontot, mint amit a kormánypropaganda által megvezetett népesség többsége vall, bármit is gondolnának ők maguk.
Az, hogy egy politikai erő a bevándorlás kérdésében megengedő, toleráns vagy elutasító, nagyon fontos része politikai arculatának. Elvi, tartalmi kérdés, ezt nagyon jól érzékeli Orbán, aki viszont az égvilágon mindenre ezt húzza rá, mivel jól szól, és azóta sem sikerült jobbat kitalálnia. Az, hogy egy elvi, tartalmi kérdésre azt mondjuk, az elveinktől függetlenül a többségi vélemény mellé állunk, hiszen ezt kívánja a szavazatmaximálás, és a szent cél, a kormány leváltása, egészen világosan jelzi, hogy ezt a kormányt nincs mivel leváltani. Nem kivel nincs, hanem mivel. Nincs más tartalom, mint Orbáné, hiszen az ún. ellenzéki tartalmak fakultatívak, alkalmazottak, a már leosztott kártyákhoz igazodnak. Az ellenzék is a kormány tartalmaival operál.
Pedig a kormány összes ellenfele, ellensége, ellenállója és ellendrukkere tudni véli, hogy a kormány tartalmai is csak formák, hogy a rendszer egyetlen tartalmi eleme a hatalom akarása. A furcsa az, hogy az ellenzéktől sem vár senki mást. Nem kell meghatároznia magát és a világot, amit jónak vél, csak a "pro vagy kontra" kérdésében kell állást foglalnia.
Ennél már az is inkább "tartalomszolgáltatás", amit a YouTube-on annak hívnak, például amikor egy tizenöt éves levideózza, hogyan játszik egy stratégiai játékkal, aztán feltölti. Ha valaki nem ismerné, ez a gameplay. Népszerű műfaj.